Acélvihar

A sai villa olyan, akár a víz, egyszerre lágy, kecses és nyugodt, mint a tavaszi szellő borzolta tó vize, másszor halálosan veszélyes, gyors, és elsöprő erejű, mint a tenger fokozatosan erősödő hullámai vagy a magasból alázúduló vizezés. Összhangot teremt látszólag egymással teljesen ellentétes fogalmak között, úgy, mint például:

lágyság, kecsesség, légiesség, könnyedség…

keménység, ridegség, erő, lesújtó, halálos…

A sai villa elősegíti az eszközzel való könnyed, légies, mégis határozott és magabiztos mozgás elsajátítását, olyan, mint a patak sodrása, bár lágy és „ártalmatlannak tűnő”, mindig eléri célját és kivájja medrét. Ezért a sai villával való gyakorlás közben a megszerzett tudás és a fegyverrel való mozgás tovább csiszolódik, finomodik. A nyers erő helyett az egyszerű, folyamatos és könnyed mozdulatok veszik át a főbb szerepet.

A sai villa használata közben az ember megtanulja a harmóniát, az összhangot, mely nyomot hagy a gondolkozásmódjában is.

A harmónia és az összhang elfogadáshoz, elengedéshez és megértéshez vezet, mely fogalmak az ember társadalmi életében elengedhetetlenek. A harcművészet nyelvén ez annyit jelent, hogy elfogadom, hogy ez a rideg és merev eszköz, tulajdonságaival ellentétes bánásmódot igényel, ezért elengedem a kiszámítható, merev és rideg vágyaimat, és az elvártnak ellentmondva elfogadom, hogy lágyan és könnyeden forgatom, táncra perdülök vele, mint egy szál rózsával, hogy megértsem, mit jelent a sai villával való gyakorláson keresztül a harc, a művészet, avagy a harcművészet.Sai villás gyakorlás